Bleach Online
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Bleach Online

Bleach Online Szerepjáték
 
KezdőlapKeresésLegutóbbi képekRegisztrációBelépés

 

 Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története

Go down 
2 posters
SzerzőÜzenet
Endo Nova
Members
Endo Nova


Hozzászólások száma : 8
Join date : 2013. Sep. 08.

Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története Empty
TémanyitásTárgy: Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története   Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története I_icon_minitimeVas. Szept. 15, 2013 9:22 am

Név: Nova
Nem: Férfi
Faj: Soul Societybe kerülő lelkek
Kor: 22 (annál jóval több)
Kard szint: Shikai,
Kinézet:70 cm magas barna rövid haja van Zöld szeme világos bőre. 170 cm maga 80 kg. 22 évesnek tűnik, de mind tudjuk a lélekerőnek hála lassan öregszenek. Fekete pólót és zöld kabátot visel. Fekete cipőben és zöld nadrágban grasszál. Vékony testalkatú.

Jellem: Kedves ember szereti, ha szeretik őt az emberek. Segít a rászorultakon nem vár cserébe semmit. Nem kedveli, ha egy erősebb egy nála gyengébbel kezd ki, de vannak kivételek. Mindent megtesz a számára fontos lényekért, aki ez esetben a hercegnő. Szeret harcolni, hogy kiderítse mennyit is ér az ereje. Van, mikor folyton beszél, máskor pedig hallgat, mint egy sült hal. Kedvenc színe a fekete kedvenc étele az alma.
Fegyver/Zanpakuto:
Név: Yamato
Szólítás: (Állandóan ki van engedve)
Kinézet: Egy kék markolatú hosszúkás katana. A hüvelye vastagabb és nehezebb a szokásosnál. Remek csapások kivédésére vagy célpontok leütésére.
Képesség: Különös képességgel nem rendelkezik, mindössze állandóan ki van engedve és sokkalta élesebb az átlagos lélekölő kardokénál.
Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története 1000px-Yamato_DMC4

Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története Images?q=tbn:ANd9GcRWBN6TPHlBtuz88m1WLAqBhvKEUng-C-pJ01xG17Tbdnh5o1cp

A kard valódi alakja egy fekete hajú fekete kabátos férfi.
Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története Modeus_devil_may_cry_52370

Elötörténet:
A történet főhőse, akiről most beszélni fogok egy ifjú férfiú kinek forr a vére a kalandok után. Mikor megszületett már csecsemő korában próbára tették, ami nem állt másból, mint, hogy a kezébe egy katanát adtak természetesen tokostul. A gyermek szinte ösztönösen rákulcsolta az ujjait a kardra és így szendergett el álomországba. A szülei innen tudták meg mi a sorsa és mi az ő kötelességük. Évekkel később ez a feltevés beigazolódott mikor a gyermek elkezdett felcseperedni és egyre csak erősebb és erősebb lett. A kardot gyakran kézbe vehette, de csak otthon és soha nem vehette ki azt a hüvelyéből. A szülei és az idősebbek úgy gondolták az-az egyszerű katana hatalmas erőt rejt, de csak akkor fedi fel magát, ha érdemesnek találja rá a forgatóját. Sok-sok generáción keresztül próbálkoztak sikertelenül pusztán a remény éltette őket. Miközben cseperedett a család reménysége próbálták oktatni, hogy mire felnő, erős harcos váljék belőle. Sajnosa mágia egyetlen fajtáját sem volt képes elsajátítani. Az egyetlen, amit magáévá tudott tenni az a kardforgatás alapjai voltak. Egy idő után az úrfi úgy érezte a képességei nem fejlődnek megfelelően így végre először elhagyta az otthonát és elindult Rukongainak, hogy végre beteljesíthesse sorsát.  Igaz nem volt más fegyvere, mint egy közönséges lélekölő kard azonban hitte, ő többet fog elérni, mint az elődei. Sorra járta a kerületeket keresve a megfelelő ellenfeleket. Mindenkivel, akivel összeakaszkodott mindet legyőzte. Persze nem harcolt akárkikkel neki is megvoltak a maga szabályai. Nem támadott gyengékre, nőkre és gyermekekre. Csak olyanokkal harcolt kik megérdemelték a verést. Akármi is történt nem tudta magát rávenni, hogy kiontsa valakinek az életet. A szemtelenkedőknek kiverte pár fogát, esetleg eltörte valamijét ám sohasem ölt. Edzésnek első rangú volt ám itt sem érte el a célját. Sorra járta a késdobálókat-nyomornegyedeket kereste és szétverte a nagyszájú vagányokat. Az ereje némiképp fejlődött ám a kard csak nem akarta felfedni csodálatos képességeit. Egyik éjjel mikor egy elhagyatott kunyhóban aludta az igazak álmát megjelent előtte egy férfi. Hosszú fekete kabátot viselt és a haja is pont ilyen volt. Testalkatra vékonynak bizonyult ám a kard volt az oldalán, amitől eltűnt a gyengeség illúziója.
- Ha meg akarod ismerni a kardodat, akkor, menj a kerület legmocskosabb fogadójába. Ott megkapod az esélyt, amire vártál. Csak az a kérdés képes vagy-e rá, hogy megragad. -
Majd hirtelen fölébredt, de nem látott maga körül senkit és semmit. Nem értette mi lehetett az álom azonban remek ötletnek tűnt. Mikor pirkadni kezdett elindult a legkoszosabb és a leg rozzantabb fogadóba. Kis keresgélés után megtalálta a keresett helyszínt. Olyan rossz állapotban volt, hogy még a  a csótányok is csak vonakodva fészkelték be magukat. Mikor bement érdeklődni egy férfi meglátta a kardját és azt hitte róla, hogy egy Shinigami. Odalépett az ifjúhoz és hiányosan fogain keresztül bűzt és becsmérlő szavakat sziszegett.
-Te cak nem egy Shinigami vagy? Mert mi nem szeretjük a magadfajtát errefelé. -
Meg sem várva a választ megragadta a galériát és elrántotta neki az egyik asztalnak. Érezte, ahogyan a hátán széttört egy pohár és felhasította a hátát. Még reagálni sem volt ideje két oldalról megragadták és nekivágták a falnak. Éles fájdalom hasított az orrába és megindult egy kicsinyke vérpatak. Hallotta amint a vandálok elkezdték fölborogatni az asztalokat. Erre a pár pillanatra volt szüksége, hogy összeszedhesse magát. Rögtön megpördült és már a kezében is volt a kardja. A három szakadt fogatlan férfi kezében egy-egy szék volt.  Hősünk előre lépet egyet majd feje fölé emelte kardját és lecsapott ám a gonosztevő a széktámlával megakasztotta a csapást. Megpróbálta az ifjú kezéből kicsavarni a kardot ám ő gyorsabb volt és egy gyors mozdulattal képen törölte a gazembert. Törött orral és ájultan esett össze ám a társai nem roskadtak magukba, hanem eldobták ideiglenes fegyvereiket. Az egyik szék elől még sikerült ám a második a földre terítette. Nem törődve a mellkasába hasító fájdalommal fölugrott majd a bal oldali bandita felé suhintott. A támadást kikerülte majd mindketten elővettek egy- egy rövid pengéjű kardot és megrohamozták a fiút. Egy két csapást képes volt eltéríteni azonban a legtöbb elől csak félreugrással tudott kitérni. Mikor már megunta a csapkolódást pengéjét végigcsúsztatta ellenfeléén majd lefejelte őt, a társát pedig hasba rúgta. Vérző orra, sajgó mellkas és pár vágás árán végre sikerült elbánnia a banditákkal. Vagyis ő ezt hitte ám a csata még korántsem fejeződött be. A föld remegni kezdett mintha valami hatalmas közeledett volna. Egy hatalmas férfi árnyéka jelent meg a bejáratnál, aki oly hatalmas volt, hogy nem fért volna be az ajtón. Le kellett hajolnia, hogy bejuthasson a vendéglőbe ám hatalmas baltája így is megakadt. Egy erős rántással kitépte az ajtót így fegyvere újra szabaddá vált. Karjai vastagok voltak akár egy óriás fenyő mellkasa pedig akár egy boros hordó. Léptei lassúak voltak ám egyre közelebb érkezett a fiatal kardforgatóhoz. Mielőtt kellő távolságra érhetett volna hírtelen minden és mindenki megfagyott körülötte majd megjelent a fekete ruhás férfi.
- Ez aztán szánalmas volt. Alig bírtál el azokkal a semmirekellőkkel, pedig ha folytatod megkezdett utadat ennél csak nehezebb ellenfelek lesznek. Mivel ilyen szánalmasan leszerepeltél nem adhatok neked az erőmből. Azonban ha meghalsz az számomra is a véget jelentené. Mivel én vagyok a te lélekölő kardod. Az üres kard volt a fészkem ahol a lelked sok éves gyakorlásnak köszönthetően létrehozott engem. Mivel erőt nem adhatok, teszek róla, hogy kicsivel több esélyed legyen, de addig nem fogunk találkozni, míg be nem bizonyítod méltó vagy, hogy melletted harcoljak. -
A fiú kardja kékes fényben kezdett ragyogni majd megváltozott a formája. Egy hosszú kékes nyelő katanává változott. A kardhüvely is megváltozott mintha vastagabb és nehezebbé vált volna.
Amilyen gyorsan megfagyott az idő olyan gyorsan újra is indult. Nem nagyon értette mi történt ám nem akarta, hogy azzal a baltával eltalálják ezért előre lépet majd vízszintesen csapást indított.
Az óriás megpróbálta a fegyvere nyelével blokkolni azonban nem sikerült. A kard úgy vágta át a fát, mint forró kés a vajat meg a rossz fiú övét. Mindenki elkezdett kuncogni mikor lecsúszott a melák nadrágja. A harcos tudta ennyivel nem fejezheti be majd a harcot. A súlyváltozástól ihletet kapva tokjába rakta kardját majd annak hegyével állcsúcson szúrta a baltást. Egy pillanat szünet után eldőlt az óriás akár egy tölgyfa. A gyermek végre felnőtt és részben ám, de megszerezte kardjának erejét. Így nem volt más hátra, mint visszatérni a családjához.

Egy hónappal később


Megbilincselve kísérték a tárgyalására, mert belopózott egy nemes kisasszony hálószobájába és rendszeresen annak közelében leskelődött. A tárgyalást titokban akarták lefolytatni így nem tudhatott róla senki. Nem is volt rá szükség, hogy rossz hírét keltsék a háznak. A hercegnő próbált beszélni apjával ám ő nem akarta meghallgatni őt. A tárgyaláson részt vehetett azonban hallgatnia kellett. Meseszép volt akár egy rózsa. Az egyetlen szépséghibája a karkötője alatt lévő piciny vágás melyet egy kóró okozott az erdőben. Mikor éppen a herceg kimondta volna az ítéletet váratlanul egy másik nemes lépett be az ajtón. Nem értették honnan tudhatott bárki a tárgyalásról hisz titokban tartották a történteket.
- Uraim és hölgyeim. Amint meghallottam mi történt rögtön jöttem tisztázni eme félreértést. Megtennék, hogy mi hárman és az érintett kisasszony félrevonuljunk. -
Mivel a férfi egy másik nemesi ház tagja volt és nagy megbecsülésnek örvendett teljesítették a kérést. A dolgozó szobában elmesélte, hogy az-az ifjú az ő testvére. Évszázadok óta ez a családi hagyomány miszerint az egyik gyermek vezeti a családot a másikból harcos és útkereső lesz. Amit ők zaklatásnak és behatolásnak hittek valójában egy örök hűség eskü volt. A család egyik őse szerelmes volt egy nőbe, aki sajnos már férjhez ment. A férfi azonban túlforrón szerette, hogy annyiban hagyja a dolgot. Így az említett hölgy szolgálatába állt és ezt egy különleges teázási rituáléval koronázta meg. A szívét nem tudta elnyeri ám örömmel töltötte el a tudat, hogy minden nap kedvére tehetett azzal, hogy teljesítette a parancsait. Ez a szokás már olyan régi volt, hogy csaknem elfelejtették. Amikor elfogatta a teát a hercegnő a szolglyává fogatta a testvérét. A herceg megértette ám nem kockáztathatta, hogy a leánya véletlenül beleszeressen. Valami olyat akart kitalálni ami jó ideig távol tartja szeretett gyermekétől.
- Értem a büntetést akkor is ki kell szabni. -
- Elég apám. -
Vágott közbe a hercegnő hangja éles volt akár egy tőré.
-Ha ő az én szolgám nekem kell kiszabnom a büntetést. Mutasd meg, hogy méltó vagy hozzám. Menj el és addig vissza ne térj, míg le nem győzöl 1000 Holowot és a maszkjukat el nem hozod ide elém.-
Apja nem csalódott a lányában, akiről mindenki tudta rendkívül válogatós a kérők és a szolgák terén. Azonban azt nem látta mikor egy kacér pillantást vetett az ifjúra és annak csuklójára, amin ismerős karcolás díszelgett.
- Megértetted te kóró? -
- Igen méltóságos kisasszony. - mondta ki tisztelet teljesen majd egy mosollyal az arcán meghajolt és testvérével együtt hazatért. A bátya teljesíthetetlennek vélte a próbát ám az ifjú meg volt róla győződve a hercegnő nem adta volna ezt a feladatott, ha nem bízott volna meg benne teljesen. Ráadásul ez pont egybevágott a kard szellemének kérésével is. Egy kis időt testvérével töltött a családi házban majd elindult az emberek világába, hogy megkezdhesse a Hollow irtás. Akkoriban megszaporodtak arrafelé a förmedvények hála pár dezertáló kapitánynak.  Az utazással nem volt probléma, mert a család ismerte a megfelelő embereket kik pont olyan különcök voltak, mint ők maguk.


A hozzászólást Endo Nova összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Szept. 16, 2013 8:22 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Kuchiki Byakuya
Admin
Kuchiki Byakuya


Hozzászólások száma : 14
Join date : 2013. Aug. 14.
Age : 31

Karakter lap
Lélekenergia:
Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története Left_bar_bleue5000/5000Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története Empty_bar_bleue  (5000/5000)
Osztag:

Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története Empty
TémanyitásTárgy: Re: Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története   Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története I_icon_minitimeHétf. Szept. 16, 2013 5:04 pm

Üdv nálunk!

Történeteddel nincs különösebb problémám, 1-2 elírás van, de tényleg csak 1-2, amúgy meg jól írsz Smile
Éppen ezért ELFOGADOM az előtöridet!

A karakterednek egy családnevet is adj kérlek, és ezt a felhasználó névnél, bejelentkezési névnél is írd át!

Kezdés ként kapsz 100 Lélekenergiát és 125 Ryo-t. Valamint 15 pontot, amit eloszthatsz a karaktereden, a következőkre:
-Élet:
-Védelem:
-Támadás:
-Gyorsaság:

Azután adatlapírás, és irány a játék Smile
Vissza az elejére Go down
 
Egy ifjú kalandor (Endo Nova) története
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Endo Nova adatlapja
» Rukongai utcái

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Bleach Online :: Nyilvántartás :: Előtörténetek-
Ugrás: